3.rész-Az új osztálytársak ♥

Reggel kora reggel felkeltem hogy össze tudjak készülni az első napra.7 órakor megcsörrent a telefonom:Íris keresett.Felvettem!
-Szia Avril!Remélem nem zavartalak meg.
-Szia dehogy is.Mondjad csak!
-30 perc múlva a buszmegállóba tali???
-Nekem oké!Ott leszek.
-Szia!
-Szia Íris!
Lefutottam a konyhába és megettem a szendvicset amit anyu csinált és megittam a tejeskávét,majd indultam a buszmegállóba ahol Íris már várt.
-Na szia-szólt méterekről.
-Szia akkor megyünk??
-Ahha persze.
Mindent elmondott út közben és lassacskán beértünk a suliba mikor benyitottam mindenki üdvözölt engem!!És mindenki bemutatkozott!



 Violett/Viola
            Peggy
Dakota
 Alexy
          Light 
Armin 
             Dajan
     Debora
   Melody

                                            Carla
                                 Kentin 
                                                      Kim 
                                             Lysander
                                       Jade
   -És ők....hát nem mondok semmit rájuk.Majd rájösz magadtól-súgta halkan a fülembe.
-Oh,de hol van Nathaniel és Castiel???
-Ők kik??-kérdeztem félénken. 

       

 -Ők is az osztály része csak bíztos elfelejtették!-mondta lehangolódva
 -Oh Íris nem a te hibád.Ezt is elég nehéz lehetett összehozni.Majd bemutatod őket ha itt lesznek.És nagyon örvendek mindenkinek én Avril vagyok és 3 napja érkeztem Londonba!

 

2.rész-Az új város és új suli

Nagyon jó volt az új házban vacsizni,aludni és reggelizni.Felkaptam magamra egy ruhát megcsináltam a hajamat és indultam megnézni a várost.Egy picikét izgultam vajon milyen is a város.Apu bevitt a városba.El is indultam a város központja fele.Elég örülten nézhettem ki,de ugrándoztam dudorásztam és össze vissza figyeltem minden fele. De beleütköztem egy szürke hajú
zöld ruhás fiúba.
-Oh ne haragudj...én nem akartam.-szóltam összezavarodottan.
-Semmi baj,de máskor a lábad elé figyelj!-szólt udvariasan.
-Tényleg bocsi,am az én nevem Avril és most érkeztem a városba.
-Örvendek.Az én nevem Lysander de a barátaimnak csak Lys és én itt lakom egy jó ideje.A Sweet Angoris gimibe járok 2.éve.
-Oh,esetleg ismered Írist??
-Igen az osztálytársam,nagyon kedves lány!
-Igen,igen ismerem tegnap találkoztam vele.
-Értem.-szólt Lys.
Csak néztem rá és hallgattam hogy mit mond,minden percben jobban beleszerettem.De hirtelen autó dudálást hallottam a hátam mögül.Apu volt,hirtelen megijedtem,de kikiabált hogy menjek mert dolgunk van.Elköszöntem Lysandertől és futottam a kocsihoz.Nem tudtam.hogy apu hova vihet engem.Hirtelen leállta a kocsi motorja és megláttam a gimit,a Sweet Angoris gimit.A torkomban dobogott a szívem.Apu megszólalt:
-Na mit szólsz??Ez lesz az új sulid!
-Úr isten,köszi apu!Szeretlek ♥.
Egy ajtóhoz értünk amire az volt kiírva:"igazgatói iroda".Apu belépett és leült egy székre. 
-Jó napot kívánok!!!-köszönt az igazgatónő.
-Jó napot -nyujtotta a kezét apa.
-Mi szél hozta önt a Sweet Angoris gimnáziumba??
-Be szeretném íratni a lányomat,ha megoldható lenne.
-Persze,persze csak ezeket a papírokat kéne kitölteni.
Én eközben kinn ültem a folyosón és vártam míg apa kijön.De hirtelen egy ismerős hangot hallottam.
-Szia,Avril!
Hátranéztem és megláttam Írist pár barátnőjével.
-Szia..sztok!
-Oh,igen ők a barátnőim.Név szerint:
 
Violette
Kim
Carla
Peggy
Melodi
És a legjobb barátnőm: Rosaly
-Nagyon örülök mindenkinek!!Én Avril vagyok és nem rég költöztünk Londonba és ebbe a suliba fogok járni!! 
-Jaj de jó!!
-Nagyon örülök!
-Ez nagyon jó!-hallatszott kórusba minden felől.Nagyon meghatódtam,hogy ennyire örülnek nekem.             
             
                                       

1.rész~Költözés

Reggel korán keltem hogy össze tudjak mindent pakolni.De elötte persze fölvettem egy olyan ruhát ami poros,mocskos lehet.Anyukám lehívott reggelizni a "konyhába" ami ugyan úgy nézet ki mint a ház többi része.Gyorsan megettem az ennivalót és szaladtam  szobámba pakolni hogy,minél hamarabb indulhassunk! :) Tízkor megérkeztek a költöztetők.Mindent felpakoltunk az autóra,mi meg indultunk a repülőtérre!2 órát utaztunk míg végre odaértünk.
-Huuu-mondtam magamban.-Még alig láttam valamit Londonból de máris szeretem.
Olyan fura minden,nagy a nyuzsgés sok az ember.
Megtekintettem egy lányt aki azonnal szimpatikus lett nekem!Nem tudtam ki az,nem tudtam mi a neve csak annyit hogy hogy néz ki.
Hosszú,befont vörös haj,lila hosszú poló rövid nagrág.Odamentem hozzá!!
-Szia-köszöntem neki udvariasan.
-Oh,szia-köszönt vissza.
-Nem zavarlak??
-Egyáltalán nem :)
-Én Avril vagyok,most érkeztem ide.
-Örvendek,én Íris vagyok,és már sok ideje itt
lakok,a Sweet Angoris Gimibe járok már 2.éve.
-Oh,értem én még nem tudom hogy hova fogok járni.Bocsi most mennem kell remélem még találkozni fogunk.Szia Íris!!
-Szia Avril,én is nagyon örütem!
Nagyon örültem hogy már szereztem is egy barátnőt.
Remélem tényleg találkozni fogunk még és megkérem anyuékat hogy had járjak a Sweet Angoris-ba.Már nagyon izgultam hogy mikor érünk "haza".Már lassan aludtam a kocsiba annyira fáradt voltam,de nagyon szerettem volna én látni előszőr a házunkat.
-Megérkeztünk-kiáltott fel apu.
Kiugrottam a kocsiból és szaladtam az ajtóhoz benyitottam ahol egy hatalmas lépcső tárult elém ami az emeletre vezetett.Anyu megszólalt a hátam mögött:
-Kicsim,futás az emeletre,mert a te szobád ott van.
Szedtem a lábaimat amilyen gyorsan csak tudtam megláttam egy ajtót ami be volt zárva megáltam,vettem egy nagy levegőt majd beléptem.Örömkönnyek szöktek a szemembe olyan gyönyörű volt a szobám.A berendezés,a

színek,a bútorok minden új volt.Egyszerűen meg sem tudtam szólalni.Feljöttek a szüleim oda sem érták már a nyakukba ugrottam.
És csak egy szót szoltam és mindent elmondtam.
-Köszönöm ♥

Kettős szerelem~Prológus

Sziasztok.
Az én nevem Avril.

Tizennyolc éves leszek 2 hónap múlva.A szüleimmel élek Írországban,de apu munkahelye miatt elköltözünk Londonba, ahol persze új lakás,új suli és új barátok várnak rám.Elég kíváncsi vagyok Londonra.Soha sem költöztünk még el.Amúgy is apa régóta hajtogatta már ezt az elköltözéses dolgot,de anyával sohasem vettük komolyan.London az egyik kedvenc városom.Nagyon örülök ennek.Hiányozni fognak a régi barátaim,de biztos lesznek újak,mert fő,hogy pozitívak legyünk ugye?